2012. szept. 20.

Lebbencsleves

Családban nem volt divat a lebbencsleves, tegnapig. Valahogy kimaradt az életemből. Viszont a munkatársnőm férjének a kedvence, így gyakran készít és hoz magával. Így alakult, hogy tegnap megkóstoltam és este már el is készítettem. Ízlett, pedig mindenki azt mondta ez a tipikus kantin leves. Bár gondolom, ha otthon maga készíti az ember, úgy ízesíti, hogy a végén remekmű váljék belőle. Két tányérral nyomtam be.
250 g lebbencs tészta – 3 ujjnyi szalonna – 1 arasznyi kolbász – 5-6 közepes szem burgonya – 1 negyed zeller gumó és zöldje – 1 hagyma – 1 paprika – majoránna – bors – pirospaprika – babérlevél- só v. ételízestő – petrezselyem
Zsírjára pirítjuk a felkockázott szalonnát, majd azon átpirítjuk a kisebb darabokra tördelt tésztát. Ha színt kapott megszórjuk a fűszerekkel, pirospaprikával, majd felöntjük vízzel. Pirospaprikát nem sajnáljuk. Beletesszük a vékonyabb szeletekre szelt burgonyát (azért, hogy egyszerre puhuljon meg a tésztával), majd egészben a hagymát, paprikát, zellert, babérlevelet. A sót, vagy ételízestőt fokozatosan adagoljuk, mert a szalonna sós lehet. Ha már majdnem készen van, hozzáadjuk a karikákra vágott kolbászt és apróra szelt petrezselymet. Ennyi az egész.

Nincsenek megjegyzések: