Falafel, csak úgy háziasan „V”

Éppen, ha arra visz az utam és megéheznék, lót-futva szoktam falafelt enni a török éttermekben. Gondoltam ideje lenne itthon is kipróbálni elkészíteni, és akkor tv előtt nyugodt keretek között tudnám majszolni. Maga a falafel hasonló, hiszen egy olyan receptet követtem, aki külhonban tanulta eredeti környezetben, de ez is olyan, hogy ahány ház annyi fajta elkészítés. Az a jó, hogy magát a tálalást már maga kedve-íze szerint alakíthatja az ember.
30 dkg csicseriborsó – szezámkrém (tahini) – sok-sok fokhagyma – 1 kis hagyma (negyedet tettem bele) – só – sok bors – csipet koriander – fél kiskanál majoránna – római kömény (én nem tettem, mert nem szeretem) – sok petrezselyem
A csicseriborsót, mint a babot érdemes előre beáztatni. Én este tettem oda és másnap reggel készítettem az ételt. Utána sós vízbe fel kell tenni főni. Kb. másfél óra vagy annál is több. De meg kell kóstolni.
Tegyük egy tálba, adjuk hozzá a fűszereket, apró hagymát, a préselt fokhagymát (nekem friss volt és abból egy egész fejet) és kezdjük el leturmixolni (botmixerrel vagy kinek, mi van). Na, ez kemény meló. Nem kell krémesre, hanem darabosra. Közben lazítsuk szezámkrémmel. Nekem legalább 6-7 kanállal kellett. Olyan fasírt állagra törekedjünk, hogy lehessen majd gombócokat formázni. Ha nagyon sűrű lenne, egy kis vizet adhatunk hozzá. A masszából dió nagyságú gombócokat formázunk, majd forró olajban ropogósra sütjük.
Salátával, sült kápia papirkával és tésztába csavarva ettem. Férjnek készítettem egy húsos változatot, de arról majd egy másik bejegyzésben mesélek :)