Egy ízletes Barna sörös marharagu után mi másra vágyna az ember, mint egy jó kis házi süteményre. Családban anyukám és nagymamám sütötte, de jómagam még sosem. Melléfogni nem lehet vele, mert általában a lekváros, diós süteményeket mindenki szereti. És bár látszatra annak tűnik, de elkészíteni sem nagy ördöngösség. A receptet Barbitól lestem.
Tészta: 32 dkg liszt + még érzésre – 1 cs sütőpor – 1 tojás – 20 dkg margarin vagy vaj – 10 dkg cukor – 1 citrom héja és leve
Diós rész: 3 tojás – 20 dkg darált dió – 18 dkg cukor + lekvár – 1 tojássárgája a kenéshez
A tészta hozzávalóit gyúrjuk össze. A citrom héját is érdemes belereszelni, de ha nem bió a citrom mossuk át vegyszeres, forró vízzel. Nekem az eredeti recept szerint túl lágy lett a tésztám, így még legalább 4 púpos evőkanál liszttel pótoltam a megadott mennyiséget.
A diós részhez a tojásokat válasszuk ketté. A fehérjét verjük kemény habbá. A tojássárgáját is habosítsuk fel a cukorral, majd óvatosan keverjük a habhoz a dióval együtt. A tésztának ,több mint a felét nyújtsuk ki és helyezzük egy kikent, kilisztezett közepes méretű tepsibe. Szakadós a tészta, de össze lehet foltozni, ami sütés után nem látszik és összeáll. Bőségesen kenjük meg lekvárral (barack), majd fedjük be a diós krémmel. A tészta másik felét is nyújtsuk ki, szeleteljük fel egy ujjnyi csikókra. Átlósan helyezzük a tésztára, hogy a diós része rombuszszerűen kiemelkedjen. Kenjük át a tészta csíkjainkat 1 kanál vízzel hígított tojássárgájával. 6 percig süssük, 200 fokos előmelegített sütőben, majd vegyük vissza 180 fokra. Addig kell sütni, míg a teteje szép barna nem lesz, mert az aljának a lekvár és töltelék miatt több időre van szüksége. Sajnos pontos idő nincs, megérzésre kell hagyatkozni.
Tészta: 32 dkg liszt + még érzésre – 1 cs sütőpor – 1 tojás – 20 dkg margarin vagy vaj – 10 dkg cukor – 1 citrom héja és leve
Diós rész: 3 tojás – 20 dkg darált dió – 18 dkg cukor + lekvár – 1 tojássárgája a kenéshez
A tészta hozzávalóit gyúrjuk össze. A citrom héját is érdemes belereszelni, de ha nem bió a citrom mossuk át vegyszeres, forró vízzel. Nekem az eredeti recept szerint túl lágy lett a tésztám, így még legalább 4 púpos evőkanál liszttel pótoltam a megadott mennyiséget.
A diós részhez a tojásokat válasszuk ketté. A fehérjét verjük kemény habbá. A tojássárgáját is habosítsuk fel a cukorral, majd óvatosan keverjük a habhoz a dióval együtt. A tésztának ,több mint a felét nyújtsuk ki és helyezzük egy kikent, kilisztezett közepes méretű tepsibe. Szakadós a tészta, de össze lehet foltozni, ami sütés után nem látszik és összeáll. Bőségesen kenjük meg lekvárral (barack), majd fedjük be a diós krémmel. A tészta másik felét is nyújtsuk ki, szeleteljük fel egy ujjnyi csikókra. Átlósan helyezzük a tésztára, hogy a diós része rombuszszerűen kiemelkedjen. Kenjük át a tészta csíkjainkat 1 kanál vízzel hígított tojássárgájával. 6 percig süssük, 200 fokos előmelegített sütőben, majd vegyük vissza 180 fokra. Addig kell sütni, míg a teteje szép barna nem lesz, mert az aljának a lekvár és töltelék miatt több időre van szüksége. Sajnos pontos idő nincs, megérzésre kell hagyatkozni.
7 megjegyzés:
Nagyon guszta lett a tiéd is. :)))
Guszta lett,biztos szerették a vendégeid:)
minden ami diós, jöhet
Ez aztán az ebéd!!! Jöhetne ebből is egy szelet...
Nagyon fincsi ebédetek volt.Nagyon guszta a süteményed!:)
Bianka, igazán nagy megtiszteltetés, hogy tőlem sütöttél, és nagyon nagy öröm, hogy nektek is ízlett. Gyönyörű lett és a tál is csodaszép a háttérben! :))
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm
Megjegyzés küldése