Fahéjas, diós darázsfészek

Eljött az ősz, a hideg, az eső, valamint a nehezebb kelt tésztás sütemények korszaka. Nem arról van szó, hogy karácsonykor nem ennék szívesen gyümölcsös joghurt tortát, hanem olyan hőmérsékletű lett a konyha, hogy szívesen fűtők és állok a sütő mellett és készítem a finomabbnál-finomabb kelt tésztákat. Bárki, bármit mond, szerintem a kelt tésztának meg van a varázsa, számomra ő az igazi. Kezdem az egyik kedvencemmel a darázsfészekkel. Az alap darázsfészek cukros vajjal (margarinnal) van megkenve, de a következőkben bármivel ízesíthetjük.

50 dkg liszt – 2 tojás – több mint fél liter tej – dió nagyságú élesztő (fél kocka) – egy kocka margarin 250g – 200g cukor + 2 kanál – 2 csomag vaníliás cukor – 2 kiskanál fahéj – 3 marék dió Az élesztőt megkelesztjük egy pohár tejjel 2,5 dl (élesztő, tej, egy kiskanál cukor, és két kiskanál liszt + meleg hely). Ha felfutott, beleöntjük a lisztbe, hozzákeverjük a 2 tojást. Most kivételesen kézzel dolgozzunk, mert egy nagyon-nagyon sűrű masszát kapunk. Ha már kezelhetetlen, akkor tegyünk hozzá még egy kis langyos tejet (én szoktam, de tényleg pár kortyot). 30 percre meleg helyen pihentessük, míg a kockamargarint, fahéjat és a 200 g cukrot össze nem keverjük.
A tésztánkat nyújtsuk ki, majd egy lapáttal kenjük meg a krémmel. Szórjuk meg az apróbbra tört dióval és kézzel lapoggasuk bele. A diót enyhén elő is piríthatjuk (én igen) de nem fontos. Feltekerjük és egy kicsit emelgetve hosszítunk rajta. Majd 3 ujjnyi vastag szeleteket vágunk. Szellősen egy kivajazott tepsibe rakjuk, majd ezek után 1,5-2 órára meleg helyen pihentetjük. Ha megkelt 180 fokos előmelegített sütőbe tesszük. Közben a maradék tejet felforrósítjuk két 2 van. cukorral és még 2 kanál sima cukorral. Mikor majdnem kész a sütemény, kivesszük és mindegyik csigát meglocsoljuk két kanál édes tejjel, majd készre sütjük, vigyázva, hogy az alja ne égjen oda. Óvatosan mert csalóka, a fahéjtól gondolhatjuk, hogy már rég megpirult, vagy az átázott aljtól, hogy nyers maradt. Az a lényeg, hogy az alja puha és mégis karamellizált állagot kapjon, emiatt sütés után egyből szedjük ki a tepsiből, mert hűlés közben beleragadna.