Sokadik bukta, de megéri :)

Szerintem ennyi előzmény elég is hozzá: megláttam, megsütöttem és megszerettem.
Valóban nagyon puha, omlós, majdnem, hogy habos tésztájú. Jól formázható és istenien finom. Eteti magát. A receptet Beastinél láttam ő meg Barbinál, ha jól emlékszem.

500g liszt – 3 dl langyos tej – ½ kocka élesztő vagy egy csomag száraz – csipet só – 3 evőkanál olaj – 1 egész tojás + 1 sárgája + 1 a kenéshez – lekvár (jelen esetben szilva)

A friss élesztőt felfuttatjuk (1 dl langyos tej, cukor, 2 kiskanál liszt, elmorzsolt élesztő, meleg hely). Amint szépen feljött hozzáadjuk a liszthez, majd sorban mehet bele a többi hozzávaló. A robotgép csigás végével jól bedagasztjuk (kb. 5 perc) és lefedve egy órára meleg helyre kelni tesszük. Ha van kenyérsütőgép, akkor a szárított élesztővel együtt mindent beleteszünk és a dagasztó, kelesztő programmal elvégeztetjük a munkát. Ha szépen megnőtt, egy kis lisztezett felületen egyszer könnyedén átgyúrjuk.
Kelesztés után, már nem szórakoztam vele és nem nyújtottam ki, hanem egy kicsivel kisebb öklömnyi darabokat szaggattam a tésztából, ellapítottam és megtöltöttem egy kiskanál lekvárral. Oldalait óvatosan összecsipkedtem és a lezárt részével lefele, egy sütőpapírra fektettem. Így folyatattam, míg az összes tészta el nem fogyott. Érdemes, mert így időt spórolunk.
A széleit, de csak a széleit körbekenjük olajjal, majd félretesszük egy újabb kelesztésre (kb 20 perc). Ha letelt az idő megkenjük egy felvert tojással, megszórjuk cukorral, majd hideg sütőben kezdve, 180 fokra téve 30 perc alatt készre sütjük. Ha nagyon égne a teteje, takarjuk le fóliával