2011. okt. 21.

Frankfurti leves

Egyik kedvenc levesünk. A férjem annyira szereti, hogy képes egymás után 2-3 tányérral is szedni, emiatt hadseregnyi adagot kell készítenem. Bár ez a leves is a „nem lehet keveset főzni” kategóriába tartozik. Hiába teszünk bele egy-két szálat a mennyiség nő és nő :)

1 fej hagyma – 1 paprika – 2 nagyobb sárgarépa – 2 fehérrépa – 1 fél nagyobb gumó zeller – fél fej kelkáposzta (ha kisebb, egy egész) – 4 nagyobb szem krumpli – majoránna – só – bors – pirospaprika – őrölt kömény – 5-6 gerezd fokhagyma – 4 állati bőrős virsli (egy nagy csomag Füstli) – 1 kis arasznyi füstölt kolbász – 2 kisebb babérlevél Legelőszőr a felszeletelt kelkáposztát forró vízzel forrázzuk le (a szelek miatt). Nem fontos, de én mindig előkészítem.
Kis olajon pirítsuk elő a karikákra és kockákra vágott zöldséget (sárgarépa, fehérrépa, zeller, 2 gerezd fokhagyma). Ha már érezni a zöldség illatát szórjuk meg ízlés szerint borssal, majoránnával és öntsük fel vízzel. Sózzuk és tegyük hozzá egészben a hagymát, paprikát és a babérlevelet. Lassú tűzön félkészre főzzük a zöldségeket és utána mehet bele a kelkáposzta és az őrölt kömény. A köményből érdemes sokat tenni az adja meg a karakteres ízét. Kb. öt perc múlva, mehet bele a kockákra szelt burgonya és a végén a karikákra vágott virsli és kolbász. Készítsünk egy pirospaprikás, jó fokhagymás rántást (olaj, liszt, préselt fokhagyma, pirospaprika, hideg víz) és keverjük hozzá, majd pát perc rotyogás után tálalhatjuk is.

15 megjegyzés:

4Gyerek írta...

kelkáposzta főzelék formájában nem gyere be nálam (bezzeg az embernél...), ezért száműztem a konyhából.
ki kéne próbálni ezt a levest, hátha. csak ehhez kéne ilyen alapanyag, s itt nem is láttam talán soha. Nagyváradon a piacon sok-sok évvel ezelőtt....még Nagyapám vett mindig a bánatomra.

Évi írta...

Mi is szoktunk készíteni. Jövő hétre én is beterveztem. Nagyon guszta lett, úgyhogy valószínűleg el is készítem, mert megkívántam. :)

marcsis írta...

Mi is nagyon szeretjük, kivéve a legkisebbik, ő a káposztát átdobálja apa tányérjába, a virslit pedig kiszedi apa tányérjából...valamit valamiért :)

Nelli írta...

Mi is nagyon szeretjük, de már régen volt.
Most majd főzök én is!:-)

Petra írta...

Mi is nagyon szeretjük. Utána általában palacsinta dukál. :)))

trollanyu írta...

Nagy kedvenc:) Rég nem volt nálunk sem.

Éva írta...

Nagyon finom ízletes és laktató étel, nagyon guszta!

Illéskrisz Konyhája írta...

Nekem is a kedvencem és még az a jó ebben a levesben, hogy itthon mindenki meg is eszi...Jó a csupor, amiben tálaltad!

Hobbychef írta...

Egyik kedvencem. Már egy hete tervezem, de mindig elmaradt. A hozzávalók lassan elhervadnak.

Belly írta...

Nálunk is imádjuk,sőt,édeskáposztával is nagyon jó!

ancsika1 írta...

én is nagyon imádom! Jó, hogy eszembe juttattad! Igazi melengetö leves ez is :)

María írta...

Mi is imádjuk!! Régen volt, úgyhogy a jövő héten főzök valamikor!!

Sara & Miki írta...

E o ciorba minunata pe care o facem si noi. Sotului ii place cu varnati. Pup!

Pocak Panna írta...

Hmmm, gyerekkorom leveseit idézi. Nagyon jó, hogy eszembe juttattad, meg fogom csinálni, köszi! :)

Bianka írta...

Nagyon szépen köszönöm