Csabai karaj

Nem is tudom, miért készítem ilyen ritkán mikor pofon egyszerű művelet. És nem mellékesen nagyon finom. Sokkal zamatosabb marad a karaj, ami alapjáraton egy elég száraz hús. A disznó eme részét valójában csak bundás ételként preferálom. Nem azt mondom, hogy egy hús tocsogjon a zsírban, de legyen szaftos. Így viszont tényleg lehet kompenzálni, mennyei benne a kolbász. Most a mi adagunkat írom le, két főre, két napra.

Másfél arasznyi karaj – ugyanannyi kolbász (ízlés szerint csípős vagy csemege, de ne legyen nagyon száraz) – húsfűszer – 6 gerezd fokhagyma – 1 nagy paprika – 1 nagy hagyma

A húsban egy szép hosszú éles késsel készítünk egy lukat. Egy vastag fakanállal tágítsuk. Ha antitalentumok vagyunk és félünk, hogy inkább a kezünket nyársaljuk fel a hentes is elkészíti nekünk. Beleigazítjuk a kolbászt, amit érdemes előtte beolajozni, hogy jobban csússzon. Azt tudni kell, hogy a hús össze fog menni, így egy darabka kolbász ki fog majd lógni, de az a legjobb rész, amikor szépen megpirul :)
A külső részét jól dörzsöljük be húsfűszerrel és tegyük egy kiolajozott vagy zsírozott tepsibe. Vegyük körbe a fokhagymával, a négybe vágott hagymával és ugyancsak négybe vágott nagy paprikával. Locsoljuk meg a tetejét is zsiradékkal, hogy a fedő ne ragadjon hozzá. Öntsünk hozzá egy kis vizet, majd fóliázzuk be és 180 fokon bő másfél órát hagyjuk párolódni. Közben legalább egyszer fordítsuk meg. Óvatosan a fólia alól kicsapó párával. Majd vegyük le a takarást és süssük készre, de mindig locsoljuk, hogy ne száradjon ki.
Melegen körettel, vagy hidegen, hidegtálon is tökéletes étel.